Az RF koaxiális csatlakozók teljesítménykezelése a jelfrekvencia növekedésével csökken. Az átviteli jel frekvenciájának változása közvetlenül a veszteség és a feszültség állóhullám-arányának változásához vezet, ami befolyásolja az átviteli teljesítmény kapacitását és a bőrhatást. Például egy általános SMA-csatlakozó teljesítménykezelése 2 GHz-en körülbelül 500 W, az átlagos teljesítménykezelés 18 GHz-en pedig kevesebb, mint 100 W.
A fent említett teljesítménykezelés folyamatos hullámteljesítményre vonatkozik. Ha a bemeneti teljesítmény impulzusos, a teljesítménykezelés magasabb lesz. Mivel a fenti okok bizonytalan tényezők, és egymásra is hatással lesznek, nincs olyan képlet, amely közvetlenül kiszámítható lenne. Ezért az egyes csatlakozókra általában nincs megadva a teljesítmény-kapacitás értékindex. Csak a mikrohullámú passzív eszközök műszaki mutatóiban, például csillapítóknál és terheléseknél lesz kalibrálva a teljesítménykapacitás és a pillanatnyi (5μs-nál kisebb) maximális teljesítményindex.
Vegye figyelembe, hogy ha az átviteli folyamat nem illeszkedik megfelelően, és az állóhullám túl nagy, akkor a csatlakozón lévő teljesítmény nagyobb lehet, mint a bemeneti teljesítmény. Általában biztonsági okokból a csatlakozóra terhelt teljesítmény nem haladhatja meg a határteljesítmény 1/2-ét.
A folyamatos hullámok az idő tengelyén folytonosak, míg az impulzushullámok nem folyamatosak az idő tengelyén. Például a napfény, amit látunk, folyamatos (a fény egy tipikus elektromágneses hullám), de ha otthonában villogni kezd a fény, az nagyjából impulzusok formájában jelenik meg.
Ha többet szeretne megtudni az antennákról, látogasson el a következő oldalra:
Feladás időpontja: 2024.11.08
