1. ábra
1. Nyaláb hatásfoka
Egy másik gyakori paraméter az adó- és vevőantennák minőségének értékelésére a nyaláb hatékonysága. Az 1. ábrán látható módon a z-tengely irányú főkaréjával rendelkező antenna esetében a sugárhatásfok (BE) a következőképpen van meghatározva:
Ez a θ1 kúpszögön belül kibocsátott vagy vett teljesítmény és az antenna által sugárzott vagy vett teljes teljesítmény aránya. A fenti képlet a következőképpen írható fel:
Ha azt a szöget, amelynél az első nullapont vagy minimális érték megjelenik, θ1-nek választjuk, akkor a nyaláb hatásfoka a fő lebenyben lévő teljesítmény és a teljes teljesítmény arányát jelenti. Az olyan alkalmazásokban, mint a metrológia, a csillagászat és a radar, az antennának nagyon magas sugárzási hatásfokkal kell rendelkeznie. Általában több mint 90%-ra van szükség, és az oldallebeny által kapott teljesítménynek a lehető legkisebbnek kell lennie.
2. Sávszélesség
Az antenna sávszélessége „az a frekvenciatartomány, amelyen belül az antenna bizonyos jellemzőinek teljesítménye megfelel bizonyos szabványoknak”. A sávszélesség a középfrekvencia mindkét oldalán lévő frekvenciatartománynak tekinthető (általában a rezonanciafrekvenciára utal), ahol az antenna jellemzői (például bemeneti impedancia, irányminta, sugárszélesség, polarizáció, oldalcsonk szintje, erősítés, sugárirányítás, sugárzás) hatásfok) a középfrekvencia értékének összehasonlítása után az elfogadható tartományon belül vannak.
. A szélessávú antennák esetében a sávszélességet általában a felső és alsó frekvenciák arányában fejezik ki az elfogadható működés érdekében. Például a 10:1 sávszélesség azt jelenti, hogy a felső frekvencia tízszerese az alsó frekvenciának.
. Keskeny sávú antennák esetén a sávszélességet a középértékhez viszonyított frekvenciakülönbség százalékában fejezzük ki. Például az 5%-os sávszélesség azt jelenti, hogy az elfogadható frekvenciatartomány a középfrekvencia 5%-a.
Mivel az antenna jellemzői (bemeneti impedancia, irányminta, erősítés, polarizáció stb.) a frekvencia függvényében változnak, a sávszélesség jellemzői nem egyediek. Általában az irányminta és a bemeneti impedancia változásai eltérőek. Ezért az irányminta sávszélességére és az impedancia sávszélességére van szükség ennek a különbségnek a hangsúlyozásához. Az irányminta sávszélessége az erősítéssel, az oldalsáv szintjével, a sugárszélességgel, a polarizációval és a nyaláb irányával, míg a bemeneti impedancia és a sugárzási hatásfok az impedancia sávszélességével függ össze. A sávszélességet általában a nyalábszélesség, az oldalsó résszintek és a minta jellemzői alapján adják meg.
A fenti tárgyalás feltételezi, hogy a csatolóhálózat (transzformátor, ellenpólus stb.) és/vagy antenna méretei a frekvencia változásával semmilyen módon nem változnak. Ha az antenna és/vagy a csatolóhálózat kritikus méretei a frekvencia változásával megfelelően beállíthatók, a keskeny sávú antenna sávszélessége növelhető. Bár ez általában nem könnyű feladat, vannak olyan alkalmazások, ahol ez megvalósítható. A legelterjedtebb példa az autórádióban található rádióantenna, amelynek általában állítható hossza van, amellyel az antennát be lehet hangolni a jobb vétel érdekében.
Ha többet szeretne megtudni az antennákról, látogasson el a következő oldalra:
Feladás időpontja: 2024.07.12
