1. Az antennák bemutatása
Az antenna egy átmeneti szerkezet a szabad tér és az átviteli vonal között, amint az 1. ábrán látható. Az átviteli vezeték lehet koaxiális vezeték vagy üreges cső (hullámvezető), amely elektromágneses energia továbbítására szolgál egy forrásból. antennára, vagy antennáról vevőre.Az előbbi egy adóantenna, az utóbbi pedig egy vevőantenna.
1. ábra Elektromágneses energiaátviteli út
Az antennarendszer átvitelét az 1. ábra átviteli módjában a 2. ábrán látható Thevenin-ekvivalens ábrázolja, ahol a forrást egy ideális jelgenerátor, az átviteli vonalat pedig egy Zc karakterisztikus impedanciájú vonal képviseli, ill. az antennát egy ZA terhelés képviseli [ZA = (RL + Rr) + jXA].Az RL terhelési ellenállás az antenna szerkezetéhez kapcsolódó vezetési és dielektromos veszteségeket, míg az Rr az antenna sugárzási ellenállását, az XA reaktancia pedig az antennasugárzáshoz kapcsolódó impedancia képzeletbeli részét jelenti.Ideális körülmények között a jelforrás által generált összes energiát át kell vinni az Rr sugárzási ellenállásba, amely az antenna sugárzási képességét reprezentálja.A gyakorlati alkalmazásokban azonban előfordulnak vezető-dielektromos veszteségek az átviteli vonal és az antenna jellemzőiből, valamint az átviteli vezeték és az antenna közötti reflexió (nem illesztés) okozta veszteségek.Figyelembe véve a forrás belső impedanciáját, figyelmen kívül hagyva az átviteli vonalat és a reflexiós (nem illesztési) veszteségeket, a maximális teljesítményt az antenna biztosítja a konjugált illesztés alatt.
2. ábra
Az átviteli vonal és az antenna közötti eltérés miatt az interfészről visszavert hullám a forrásból az antennára beeső hullámmal szuperponálva állóhullámot képez, amely energiakoncentrációt és tárolást jelent, és egy tipikus rezonáns eszköz.Egy tipikus állóhullám-mintát a szaggatott vonal mutat a 2. ábrán. Ha az antennarendszert nem megfelelően tervezték meg, az átviteli vezeték nagyrészt energiatároló elemként működhet, nem pedig hullámvezetőként és energiaátviteli eszközként.
A távvezeték, az antenna és az állóhullámok által okozott veszteségek nem kívánatosak.A vonali veszteség minimálisra csökkenthető kis veszteségű átviteli vonalak kiválasztásával, míg az antenna veszteségei csökkenthetők a 2. ábrán látható RL-vel ábrázolt veszteségellenállás csökkentésével. az antenna (terhelés) a vonal karakterisztikus impedanciájával.
A vezeték nélküli rendszerekben az energia vételén vagy továbbításán túlmenően az antennákra általában szükség van a kisugárzott energia növelésére bizonyos irányokban, és elnyomják a kisugárzott energiát más irányokban.Ezért az érzékelő eszközök mellett az antennákat is kell irányítani.Az antennák különféle formákban lehetnek, hogy megfeleljenek az egyedi igényeknek.Lehet huzal, rekesz, folt, elemszerelvény (tömb), reflektor, lencse stb.
A vezeték nélküli kommunikációs rendszerekben az antennák az egyik legkritikusabb összetevők.A jó antennakialakítás csökkentheti a rendszerkövetelményeket és javíthatja a rendszer általános teljesítményét.Klasszikus példa erre a televízió, ahol nagy teljesítményű antennák használatával javítható az adásvétel.Az antennák olyanok a kommunikációs rendszerek számára, mint a szemek az emberek számára.
2. Antenna osztályozás
A kürtantenna síkantenna, kör- vagy téglalap keresztmetszetű mikrohullámú antenna, amely a hullámvezető végén fokozatosan nyílik.Ez a legszélesebb körben használt mikrohullámú antenna típus.Sugárzási terét a kürt nyílásának mérete és terjedési típusa határozza meg.Ezek közül a szarvfal sugárzásra gyakorolt hatása a geometriai diffrakció elve alapján számítható ki.Ha a kürt hossza változatlan marad, akkor a nyílásméret és a négyzetes fáziskülönbség a kürt nyitási szögének növekedésével nő, de az erősítés nem változik a rekesznyílás méretével.Ha a kürt frekvenciasávját bővíteni kell, csökkenteni kell a visszaverődést a nyaknál és a kürt nyílásánál;a visszaverődés a rekesznyílás méretének növekedésével csökken.A kürtantenna felépítése viszonylag egyszerű, és a sugárzási minta is viszonylag egyszerű és könnyen szabályozható.Általában közepes irányú antennaként használják.A széles sávszélességű, alacsony oldalsó résekkel és nagy hatékonyságú parabolikus reflektor kürtantennákat gyakran használják a mikrohullámú relé kommunikációban.
RM-DCPHA105145-20 (10,5-14,5 GHz)
RM-BDHA1850-20 (18-50 GHz)
RM-SGHA430-10 (1,70-2,60 GHz)
2. Microstrip antenna
A mikroszalag antenna szerkezete általában dielektromos hordozóból, sugárzóból és alaplapból áll.A dielektromos hordozó vastagsága sokkal kisebb, mint a hullámhossz.Az aljzat alján lévő fém vékonyréteg az alaplaphoz kapcsolódik, az előlapon pedig fotolitográfiás eljárással, radiátorként a meghatározott alakú fém vékonyréteget készítik.A radiátor alakja sokféleképpen változtatható az igényeknek megfelelően.
A mikrohullámú integrációs technológia térnyerése és az új gyártási eljárások elősegítették a mikroszalagos antennák fejlesztését.A hagyományos antennákkal összehasonlítva a mikroszalagos antennák nemcsak kis méretűek, könnyű súlyúak, alacsony profilúak, könnyen illeszthetők, hanem könnyen integrálhatók, alacsonyak, tömeggyártásra alkalmasak, és változatos elektromos tulajdonságokkal rendelkeznek. .
RM-MA424435-22 (4,25-4,35 GHz)
RM-MA25527-22 (25,5-27 GHz)
A hullámvezető résantenna egy olyan antenna, amely a hullámvezető szerkezet réseit használja a sugárzás eléréséhez.Általában két párhuzamos fémlemezből áll, amelyek hullámvezetőt alkotnak, és a két lemez között keskeny rés van.Amikor az elektromágneses hullámok áthaladnak a hullámvezető résen, rezonanciajelenség lép fel, ami erős elektromágneses mezőt generál a rés közelében, és így sugárzást ér el.Egyszerű szerkezetének köszönhetően a hullámvezető résantenna szélessávú és nagy hatásfokú sugárzást képes elérni, ezért széles körben használják radarban, kommunikációban, vezeték nélküli érzékelőkben és más területeken mikrohullámú és milliméteres hullámsávban.Előnyei közé tartozik a nagy sugárzási hatásfok, a szélessávú karakterisztikák és a jó interferencia-elhárító képesség, így a mérnökök és kutatók kedvelik.
RM-PA7087-43 (71-86 GHz)
RM-PA1075145-32 (10,75-14,5 GHz)
RM-SWA910-22 (9-10 GHz)
A Biconical Antenna egy szélessávú, bikónikus szerkezetű antenna, amelyet széles frekvencia-válasz és magas sugárzási hatékonyság jellemez.A bikónikus antenna két kúpos része szimmetrikusan helyezkedik el egymással.Ezzel a szerkezettel széles frekvenciasávban lehet hatékony sugárzást elérni.Általában olyan területeken használják, mint a spektrumelemzés, a sugárzásmérés és az EMC (elektromágneses kompatibilitás) vizsgálata.Jó impedanciaillesztési és sugárzási jellemzőkkel rendelkezik, és alkalmas olyan alkalmazási forgatókönyvekre, amelyeknek több frekvenciát kell lefedniük.
RM-BCA2428-4 (24-28 GHz)
RM-BCA218-4 (2-18GHz)
A spirálantenna egy szélessávú spirális szerkezetű antenna, amelyet széles frekvencia-válasz és magas sugárzási hatékonyság jellemez.A spirálantenna a spiráltekercsek szerkezetén keresztül éri el a polarizációs diverzitást és a széles sávú sugárzási jellemzőket, és alkalmas radar-, műholdas kommunikációs és vezeték nélküli kommunikációs rendszerekhez.
RM-PSA0756-3 (0,75-6 GHz)
RM-PSA218-2R (2-18GHz)
Ha többet szeretne megtudni az antennákról, látogasson el a következő oldalra:
Feladás időpontja: 2024. június 14
