A vezeték nélküli kommunikációban gyakran felmerülő kérdés, hogy az 5G mikrohullámokat vagy rádióhullámokat használ-e. A válasz: az 5G mindkettőt használja, mivel a mikrohullámok a rádióhullámok egy részhalmazát alkotják.
A rádióhullámok az elektromágneses frekvenciák széles spektrumát ölelik fel, 3 kHz-től 300 GHz-ig. A mikrohullámok kifejezetten a spektrum magasabb frekvenciájú részére utalnak, amelyet jellemzően 300 MHz és 300 GHz közötti frekvenciákként definiálnak.
Az 5G hálózatok két fő frekvenciatartományban működnek:
6 GHz alatti frekvenciák (pl. 3,5 GHz): Ezek a mikrohullámú tartományba esnek, és rádióhullámoknak minősülnek. Egyensúlyt kínálnak a lefedettség és a kapacitás között.
Milliméteres hullámú (mmWave) frekvenciák (pl. 24–48 GHz): Ezek szintén mikrohullámok, de a rádióhullám-spektrum felső végét foglalják el. Ultra nagy sebességet és alacsony késleltetést tesznek lehetővé, de rövidebb a terjedési tartományuk.
Technikai szempontból mind a 6 GHz alatti, mind a mm-es hullámhosszú jelek rádiófrekvenciás (RF) energiaformák. A „mikrohullám” kifejezés egyszerűen egy adott sávot jelöl a szélesebb rádióhullám-spektrumon belül.
Miért fontos ez?
Ennek a különbségtételnek a megértése segít tisztázni az 5G képességeit. Az alacsonyabb frekvenciájú rádióhullámok (pl. 1 GHz alatt) kiválóan alkalmasak széleskörű lefedettségre, míg a mikrohullámok (különösen az mmWave) biztosítják a nagy sávszélességet és az alacsony késleltetést, amely olyan alkalmazásokhoz szükséges, mint a kiterjesztett valóság, az intelligens gyárak és az önvezető járművek.
Összefoglalva, az 5G mikrohullámú frekvenciákat használ, amelyek a rádióhullámok egy speciális kategóriáját alkotják. Ez lehetővé teszi számára mind a széles körű csatlakoztathatóság, mind a legmodernebb, nagy teljesítményű alkalmazások támogatását.
Az antennákról bővebben itt olvashat:
Közzététel ideje: 2025. október 28.
