Spirálantenna 12dBi tipikus erősítés, 1,95-2,1 GHz frekvenciatartomány RM-HSA1921-12L

Spirális antenna 12dBi tipikus erősítés, 1,95-2,1 GHz frekvenciatartomány RM-HSA1921-12L Kiemelt kép

Rövid leírás:

RM-HSA1921-12Legybalrakézi körkörös polarizáció (LHCP) spirális antenna, amely 1,95 és 2,1 GHz között működik, 12 dB tipikus erősítéssel és alacsony 1,5:1 VSWR aránnyal, N női csatlakozóval. Nagy erősítéssel, egyszerű szerkezettel és kompakt mérettel, valamint jobb oldali körpolarizációval ideális reflektoros tápláláshoz, antennaméréshez és egyéb alkalmazásokhoz.

Kapcsolat Termékadatlap beszerzése

Termék részletei

Antennaismeret

Termékcímkék

Specifikációk

RM-HSA1921-12L
Paraméterek	Tipikus	Egységek
Frekvenciatartomány	1,95-2,1	GHz
Impedancia	50	ohmok
Nyereség	12-es típus.	dBi
VSWR	1,5 Tipikus.
Polarizáció	Bal oldali kör alakú
Tengelyarány	<2	dB
Keresztpolarizáció	22. típus.	dB
Csatlakozó	N-Nő
Méret	Ø200,0 * 282,2(±5)	mm
Súly	2.472	Kg
Teljesítménykezelés (óramutató járásával megegyező irányban)	300	w
Teljesítménykezelés (csúcs)	500	w

Előző: Kettős körpolarizációs kürtantenna 12 dBi tipikus erősítés, 1,2-2,4 GHz frekvenciatartomány RM-DCPHA1224-12

Következő: Kettős polarizációs kürtantenna 25dBi tipikus erősítés, 110GHz-170GHz frekvenciatartomány RM-DPHA6-25

A sík spirálantenna egy klasszikus frekvenciafüggetlen antenna, amely ultraszéles sávú jellemzőiről ismert. Szerkezete két vagy több fémes karból áll, amelyek egy központi betáplálási pontból kifelé spirálisan mozognak, a leggyakoribb típusok az archimédészi spirál és a logaritmikus spirál.

Működése az önkiegészítő szerkezetén (ahol a fém- és légrések azonos alakúak) és az „aktív régió” koncepcióján alapul. Egy adott frekvencián a spirálon egy körülbelül egy hullámhosszú kerületű gyűrűszerű régió gerjesztődik, és a sugárzásért felelős aktív régióvá válik. Ahogy a frekvencia változik, ez az aktív régió a spirálkarok mentén mozog, lehetővé téve, hogy az antenna elektromos jellemzői rendkívül széles sávszélességen stabilak maradjanak.

Ennek az antennának a fő előnyei az ultraszéles sávszélesség (gyakran 10:1 vagy nagyobb), a körkörös polarizációra való képessége és a stabil sugárzási mintázatok. Fő hátrányai a viszonylag nagy mérete és a jellemzően alacsony nyeresége. Széles körben használják az ultraszéles sávú teljesítményt igénylő alkalmazásokban, mint például az elektronikus hadviselés, a szélessávú kommunikáció, az időtartománybeli mérések és a radarrendszerek.